Igazából nem is üt el nagyon a témától, hogy mi lesz 2010. április 29-én velem. Érdekes elgondolkodni a jövőn, mert ahogy most belegondolok nem szoktam az ilyesmin filózni, mindig csak valami konkrét dátumon járatom az agyamat és ha bekövetkezett akkor újat keresek. Most döbbentem rá, hogy valójában programról programra élek (szinte).

Tehát következzék a várva várt jóslat:

aminek első verziója realista lesz, tehát ez egy áprilisi csütörtök lesz, mint megnéztem diáknaptáromat, és minthogy csütörtök: elérkezett az idő hogy zenekarra menjek, nem lesz egy nagy dobás, de mint minden egyes alkalommal, egyre jobban fogom tudni lejátszani a szólamomat. Másnap lesz ballagás, a kis hetedikesek feltűzik a nagy és eufórikus, vagy éppen melankólikus hangulatban lévő tizenkettedikesek öltönyének a hajtókájára azt a kis virágot, amit egyszer én is feltüztem évekkel ezelőtt (alig értem fel). És mivel ballagás lesz, ezért az azt megelőző napon fel kell díszíteni a fő-lépcsőházat, elég nagy munka lesz, azt meghiszem. Lehet hogy engem is meg fog csapni a szele a ballagásnak, ami rám is vár, mert ha most gondolok rá inkább elhessegetem, mint egy szemtelen szúnyogot szokás (ugye milyen szép alliteráció?). Másnapra remélhetőleg alig, vagy semmit nem kell tanulni. Ez az órák megtartottságának arányától függni. Viszont a fő kérdésre, hogy én milyen leszek még mindig nem válaszoltam, ezt a hiányosságot azonnyomban pótlom.                  Azt hiszem, hogy a természetem és karakterem nem fog túl sok változáson átesni, de mivel ennek a blognak is, és a változások elindító oka is egyazon tőről fakad, ezért megeshetnek még váratlan, de annál inkább szükséges dolgok is. Remélem, hogy ezáltal olyan dolgoknak is tulajdonában leszek, amikre még csak vágyakozó pillantásokat vethetek.

Sajnálatos módon, mint igen sokszor megesett már velem, nem sikerült megtartanom a kezdő stílust, de ez már csak így marad, és emiatt lehet hogy nem túl adekvát az egész bejegyzés, de ez szerencsére nem egy irodalom-érettségi-fogalmazás, ennek ellenére minőséginek kell lennie....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.