Érdekes dolog volt a huszonnegyedikei pásztorjáték a templomban.

Azért volt érdekes, mert életemben előszőr, azóta hogy édesanyám érdemesnek talált arra, hogy én is szerepeljek benne mint pásztor, nem szerepeltem benne. Furcsa volt, de tényleg. Soha nem volt ilyen még. Otthon voltam, amíg a két legkisebb elmentek a főpróbára egy órával korábban, ezelőtt mindig én is elmentem. Ekkor megkérdezte az apa, hogy nem akarok segíteni a díszítésben, hát nem akartam.

Illúziórombolás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.