Igazából most azon gondolkozom, h egyáltalán kell-e írnom vmit az elmúlt esztendőről. Mégis miért kellene, ki határozta meg h az évnek ekkor és ekkor van vége? Az egész évem, nagyon vicces, de olyan mint az önnön maga farkába harapó kígyó, a tavalyi évem is így kezdődött és fejeződött be.

De mostmár nincs meg az a lobbanás, ami akkor volt; így nem érdemes semmibe belekezdeni, pedig nincsen párja, ígyse úgyse. (Most jót vidulok magamban.)

"A belenyugvás csak akkor tökéletes, ha meghiúsult vágyaink tárgya szemünkben már veszít valamit értékéből."  /Jane Austen/

Ahogy végigpörgetem az évet, azt látom h megváltoztam. Keresek vmit, vagy valakit, de mindenben. Mint egy Farkas, aki keresi, űzi a vadat, de az mindig előtte jár, vagy lehet h csak egy lemúr.

Akár a Gyűrű keresése. Csak ha megtalálom, akkor sem tudnám felhúzni, mint egy karikagyűrűt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.