Nos, megint nekikezdek, mert már rám rakódnak az események és a végén még maguk alá temetnek, és akkor vége lenne. Azért nem felejtkeztem el teljesen, hogy írnom kellett volna, mert csináltam egy listát azokról a dolgokról, amik éppen a fejemben jártak, mint…

Azt hiszem, hogy nem így vártam az újabb ihletre, az újabb témára, de nem lehet válogatni, ez van, akármilyen fájdalmas is. A csalódás abban, akiben a legkevésbé hitted volna. Nemhogy nem hitted, hanem nem szeretted volna, sőt nem is képzelted volna. Anyámban. Persze lehet, hogy…

Kilencvenkilencedik bejegyzés. Eltelt egy év. Egy éve indítottam ez a blogot, és sok minden változott, de legfőképpen semmi. Néhány tapasztalattal, élménnyel több lettem [na igen, az élmények, azért ezek már nem semmik, sok minden történt, egy nyár itt-ott, utazások] régi-új…

Mintha csak kötelességből írnék, de ez nem igaz, mert a normál kötelességeimet sem tudom mindig teljesíteni. Állandó zene, ez kell. Azt se tudom, hogy miről akartam írni. Ja igen, az elmúlt két hét beteljesedéseként túl vagyok a nyelvvizsgán, who cares anyway? [micsoda…

Itt ülök a gép előtt, a köd éppen eloszlóban van, mivel a Nap is kegyeskedett felkelni végre. Múlt héten is kb. így volt, lefeküdtem időben [nem most :P] aztán másnap korán felébredtem, úgy döntöttem, hogy akkor most szépen napfelkeltét fogok nézni, meg fotózni – az…

Nos [úgy látszik, ez már rajtam ragad, mint kezdőmondat-töredék, de ettől mindig olyan érzésem van, hogy a mesélést csak épp abbahagytam egy keksz erejéig, tehát marad, valamelyest], fogadóóra. Utálom ezeket a pillanatokat, akárhogy is csak kettő vagy három van belőlük az…

Azt hiszem ez az őszi szünet is elszállt, de legalább most az eleje elég jó volt.Voltam Erdélyben, Bihari-hg., Pádis-fennsík. Azért emlékezetes nekem ez a hely, mert itt voltam először Erdélyben [persze, most lehet vitatkozni, hogy földrajzilag nem tartozik oda, de az érzés, a táj…

Mostanság, egyik testnevelés óra alatt történt a következő eset [azért alatta, mert otthon hagytam a cuccomat, de ez most mellékes]: Kint rámoltunk néhány vasszerkezetdarabot, amikor megkérdezte az osztálytársam, hogy elárulnám-e neki, hogy mi történt kinn Kanadában. Kérdezem…

 Kicsit gondolkodom [mert ugyebár az sose árt], aztán neki állok. Habár nem történt sok minden [ami meg igen, azt máshová kellene írni], azért akad néhány dolog.  Azzal, hogy beiratkozol valahová, akárcsak egy felkészítőre, az olyan, amikor egy hatalmas pecsétet…

Azt hiszem mostanra lett elegem minden szarrágóból, akivel az élet összehozott, és most az osztálytársaimra, azok közül is egy nagyobb csoportra gondolok. Miért nem baszogatnak mást? Persze az se oldana meg semmit, legjobb lenne ha leállítanák magukat és ráébrednének arra, hogy…

Pfff. Mily rég nem írtam már, de azért a gondolatok szépen gyülekeztek, torlódtak, akár így is mondhatnám.  A szerelmes sztorikban mindig az van, hogy a férfi/fazon meghódítja [mint egy tartományt … ccc] álmai nőjét. Botrányos. Ráerőszakolja magát, szerintem. Nem…

 Amikor jöttem hazafelé gyermekkori reflexemmel, nemes egyszerűséggel odébb rúgtam egy gesztenyét. Egy szép nagy, barna gesztenyét. És ekkor belém nyilallt a felismerés, hogy ősz van. Próbáltam eddig úgy öltözködni, mintha nem lenne ősz, csak kicsit hidegebb lenne a nyár,…

 Ültem az ágy sarkában és csak meredtem magam elé, a falat ütögettem az öklömmel [mialatt imádkoztunk, hah ne is olvasd tovább…]. Hiába. Nem lesz ez másképp. A családom minden tagja kettő kivétellel, magamat is beleértve valamilyen módon újra és újat kezd. Persze…

 Azt mondta valaki, hogy antiszociális vagyok. És akkor erősen belegondoltam, hogy mégis miért mondhatta ezt, és rájöttem, hogy valamelyest igaza van. Szeretem a közösségeket, de olyanokat, ahol egyedül vagyok [jó kis önellentmondás], mármint úgy egyedül, hogy senki nincs ott,…

Nincs nagy kedvem, ahhoz hogy irjak az otthoniaknak, és már a gondolata sem kellemes hogy mindent el kell mesélnem, miután hazaértezek. Ez a táborok után is nehézségeket szokott okozni. Nem szeretek mesélni [magamról], azt hiszem ez irigység, de ez van. Ha már ott tartok, hogy el kell…

 Mivel a folytatas kivankozik, hat kivankozzek egy masik blogba. Ezt csak azert teszem, mert egy ismerosom felkeresenek eleget teve, de mostani ugykodesemet lefedve uj neven, uj [es ideiglenes] blog megnyitasara adom a fejemet [ami lehet hogy balgasag]. Amit oda irok az akar folytatasnak,…

 Nos megerkeztem. Hova? Jo kerdes. De valamenny sejtheto abbol, hogy nincsenek ekezetek es a zy allando keveresebol akado gondokkal kuzdok, bar ez nem lathato. That's it. Jo, elmondom mert vegul is ki elol titkolozom. Baromsag. Canada. Ja, Canada. A repulo uttal kapcsolatban csak az…

 Nos, régen írtam, de ez valakinek a szempontjából bizonyos, hogy nem lehetne kifogás, mivel sokan a semmiről is egészen hosszan és szemléletesen tudnak regélni s mesét rittyenteni. De most nem róluk van szó, meg velem már csak a korábban említett cél nélküli, célt kereső…

 Egy törött orr igen nagy kellemetlenség és hátrány. Nem focizhatsz a focikupán, nem mehetsz partizni, még akkor sem, ha olyasvalakivel találkozhatnál, akit majd’ egy éve láttál utoljára, pedig akkor lehetett volna belőle valami.    Könnyű úgy termelni, hogy…

 Megkésve bár, de törve nem; unalmamban bár, de még épp időben a szobatársaimról. Korom ellenére nem túl ifjak közé kerültem, sebaj. Ezek a sokkal érdekesebb figurák, mint bárki, az én korombeli lehetett volna. Ketten, akik közül egy nem sokkal előttem, a másik pedig nem…

Nos, megvan a tolltartóm, így azért egy fokkal jobb, mivel benne volt a töltőtollam is. Egy fokkal. Bárki, aki felhívott és nem tudta, hogy mi a szituáció, rögtön megkérdezte, hogy valami baj van?, mivel – úgy hiszem – kihallották a letargiát, az el nem fogadást [ most…

Hát már megint nem tudom, hogy hol kezdjem.   Akkor kezdjük ott, ami nem én vagyok.  Szombaton meghalt az egyik iskolatársam. Balesetben. Édesapjától elkéredzkedett, az utolsó kétszáz méteren másfelé mehessen haza. És elütötte egy motoros. A kurva életbe. Először…

Hát újra becsekkolok. [tudtam, hogy aláhúzza ez a szar; jól van az msn ablaka is felugrott annak ellenére, hogy nincs net, szakadjon meg; Panda Antivirus alacsony védettségi szint, kár hogy említettem az internet hiányát…]   Nah, már régóta írni akartam a pöckökről…

 Hazajöttem. Igaza van Benjamin Buttonnek, amikor azt mondja, aki hazatér csak az érzi a változás szelét és csakis saját magán. Mindenki, aki otthon van, az megmarad olyannak, amilyen addig volt. És nem is lesz semmi más. Nincs változás. Nézik a BL-döntőt. [utálom, hogy minden…

Mint mindig, most sem tudom, hogy hol kezdjem. Majd kitalálom.   Valamikor az elmúlt hetek egyik csutkára kihúzatott napján este, amikor már tényleg sötét volt, jöttem hazafelé a buszon. Legelőre ültem [ahová a teheneknek kell], ahol az ülések előtt egy üveglap lapul. Jó…

Eddig bírtam. 11 nap. Jó szám, szeretem, kötődöm hozzá. És aki nem ír... [hiányérzet]

Pfff. Levegő ki. Gondolatok ki. Ki. Ki vagyok?    Nos, igazából nem önmeghatározásom rejtelmeivel akarok én itt bárkit is untatni, hanem más dolgokkal. Ott jön egy hullám, rajta a hullám. Akár így is lehetne.  Nem tudom, hogy ki látta vagy ismeri a Kékszakállú…

Füzetem hű mása csak akkor lehetne mindez, ha beszkennelném, de nem fogom. Elég legyen annyi, hogy az unalom négy, Dávidcsillag-tanulmány tökéletesítésére vitt rá, ami a füzetem tetején leledzenek.    [sokáig tartott, mire megleltem a megfelelő betűtípust, de elég…

Elcsendesedtetek.2010.04.12.2010.04.12.2010.04.07.2010.04.20.[azt akartam még írni, hogy "Ti se, én se.", de nem tudom betartanám-e a nagy várakozások közepette]

Ma részt vettem életem első saját magam számára szervezett [igazából már régebb óta terveztem, de csak tegnap mondtam ki, hogy meg is fogom csinálni] bicaj túrámon.   Érdekes volt. Majd’ végig zenét hallgattam [nehogy már megrohanjanak a gondolataim (de így is…

Hát jó. Akkor a ballagásokról.   Mivel a pénteki napon több ballagáson voltam, szám szerint hármon, ezért azt hiszem, hogy [nagyrészt] megalapozott következtetéseket vonhatok le. Az első [minden nagyképűségemet félretéve is], hogy a legjobb ballagás a mi sulinkban volt [a…

Nos, mint eddig legtöbbször, azt sem tudom, hogy hol kezdjem. De azért elkezdem.A legélénkebb élménnyel kezdem [és teszek az időrendre]:Láttam az Ivanov c. remekművet a Katona József Színházban.Megrendítő élmény volt. Hogy mégis miért? Azért mert attól függetlenül, hogy a…

Nos. Nos már elég régen írtam, így megint feltorlódtak a gondolataim, de nem gond.   Nemrég, amikor a metrón utaztam hazafelé, három – nem túl intellektuális – figura felszállt és egy ideig egészen normálisan viselkedtek amikor is az egyik kivett a zsebéből egy…